2013. december 7., szombat

A gyógyító Ember

A Villanások és az Élményszínház közös előadása a Sorsfonó Társulat háttér munkája mellett. Könnyeket csalogató és vidám, szívmelengető történeteket adott nekünk Gyimesi András belgyógyász főorvosunk a személyes életéből. Megtiszteltetés volt visszajátszani a színpadról a színes élményeket a szenvedélyes focizásról, a lehetőség és szerelem közötti választásáról, a hűségről, apai szeretetről, az értékteremtő tanításról. Köszönjük! 




Mesélt: Gyimesi András
Játékmester: Galambosné Varjú Blanka
Játszók:
Hocz György, Mikóczy Erika, Novák Magdolna, Szikora Mihály (Villanások), 
Kolarovszki Tímea, Knyihár Ildikó, Pataki Kitti (Élményszínház
Zenész: Szuchy Enikő (Élményszínház)

Házigazda: Baji Anna, Hajdu Ági (Sorsfonó)
Fényképek: Kőváry Icu
Támogató: Csabagyöngye KK., Sorsfonó Egyesület, Mi-Értünk Egyesület

 Meghívott mesélővel kínálunk az érdeklődőeknek

EMBERKÖZELBEN címmel rögtönző színházi előadás sorozatot.

Keressen bennünket a facebookon!


2013. november 16., szombat

Esély

Esélyegyenlőség - mindenkinek van esélye. És mindenkinek másra. Nekünk fellépni volt esélyünk Szegeden az Esélynapon. És adtunk másoknak is esélyt, műhely jellegű egy óra lett. Az elején bemutatkoztunk, kis ismertetés, egy Átváltozás (két folyékony szobor), meg egy jelenet. Aztán táblás játék, először mi, utána a közönség soraiból ketten. Igen vidám lett. Végül tablóval zártunk.
Pörgős egy óra volt, de szépen belefért sok minden - vagy legalábbis ennyi.


http://www.gordulotanc.hu/album_2.php
Írta: Szikora Mihály
És ezt a cikket is a nála találtam.
Az eseményről felvétel készült, amint a  szegedi tv átadja, továbbítjuk kedves rajongóinknak.

2013. október 11., péntek

2013. szeptember 14-15. Playback tréning


Hűvös reggelre virradt szeptember 14-e. Békéscsaba városában nyüzsgés volt, útközben összefutottam egy társunkkal Knyihár Ildikóval (Élményszínház). Beszélgettünk, megittunk egy kakaót a Rózsakert piacon. Már nagyon kíváncsi voltam mi fog történni. Odaértünk. Köszöntünk mindenkinek, miközben megpillantottam néhány ismerős arcot (Novák Magdolna- a csoportok vezetője, Hevesiné Kratochwill Katalin- Villanások, Korom István- Villanások, Szuchy Enikő- Élményszínház, Hocz György- Sorsfonó, Villanások). 
9 óra után nem sokkal belevágtunk a dolgok mélyébe. Bemelegítés közben megtanultuk egymás nevét és szójátékot is játszottunk. Nagyon tetszett. Bemelegítés után Magdi elmesélte az életmeséjét, azaz a pályafutását, mialatt megalakultak ezek a csoportok, egyesületek. A tréning vezetője (Szűcs István- Még 1 mesét akciócsoport vezetője) felkért minket arra, hogy helyezzük bele magunkat a mesébe. Én úgy éreztem magam, mint egy Manó csodálatos természetfeletti erővel. Mindenki párt keresett. Megtaláltam egy Tündért aki a Villanások szülő anyjának érezte magát. Mindenkinek a jelenetét eljátszotta három játszó,  két zenész és egy játékmester. Ezzel ráhangolódva a délutáni fellépésre. 
A fellépés fázós, de élménydús volt. A történetek egymást hívták életre. Önbizalomhiány..., meghatódottság..., szilvalekvár..., korona..., tojástánc... Ezek a kulcsszavak maradtak meg és persze a részletek is. Még mindig mosolygok némelyiken. Fellépés után együtt megvacsoráztunk. Másnap reggel 9-kor kezdtük el a tréninget. Mindenki beszámolt az élményeiről, utána kielemeztük az előző nap eseményeit, nagyító alá tettük a megvalósított szerepeket. Kipróbálhattam magam játékmesteri pozícióban. 



Bátran, kissé bizonytalanul indult a munka, de a végén dicséretet kaptam. Jól esett ilyen segítőkész emberekkel együtt dolgozni. Rájöttem fontos szabály együttműködni, tudatosítani mit szeretnék csinálni, kit kell kiszolgálnom színészként, játékmesterként, zenészként. A két nap eseményei mély nyomot hagytak bennem. Idő kellett ahhoz, hogy teljesen megértsem, mit adott nekem. Bizalmat, bátorságot, spontaneitást, változatosságot, elégedettséget, talpraesettséget. Köszönöm szépen a hozzájárulását mindenkinek! Pataki Kitti (Élményszínház)

2013. szeptember 16., hétfő

Vendégségben a Bioritmus Fesztiválon

Életmesék címmel alkottunk egy mesés előadást érdeklődő és érzékeny lelkületű közönségünkkel. Az Önismereti kalandtúra folytatása is lehetett volna az est kezdete. Letettünk egy terhet, hogy felvehessünk egy kincset. Majd a hiányok árka mentén találtunk egy önbizalommal teljes pillanatot.  A teljesítésre váró feladatok között győzött a családi elköteleződés édes szilvás terhe. Később átéltük a kiválasztottság visszhangosságát. Végül tojástáncot jártunk egy szegény ország gazdag lelkű lánya útkeresésében. 

Különleges alkalom volt más szempontból is. A Békéscsabán működő három playback társulat közös előadást  varázsolt. A tapasztalt Villanások Mentális Színház, a fogékony Élményszínház és az újjászületett Sorsfonó Társulat fonta össze ágait, égigérő fává válva két napos tréning keretében. Szűcs István (Még 1 mesét akciócsoport vezetője) mesteri keze alatt. Aki nem hiszi, járjon utána!  


képek:


2013. augusztus 23., péntek

Életmesék



BioRitmus Fesztivál szombat esti programjához kapcsolódva (Békéscsaba, Széchenyi liget)

2013. szeptember 14-én 17.00 órától a jurtában

ÉLETMESÉK ARANY CSENGETTYŰVEL

playback színházi előadására várunk,

a Villanások, 
a Sorsfonó és 
az Élményszínház közös játékára 
Még 1 mesét akciócsoporttal! Gyere mesélj!
Posted by PicasaGötli Kinga képe: Fa-gyöngy

A magyarok ősei a testet és a lelket megkülönböztették.
Erre utal, hogy létezett külön szó a lélekre és e kifejezés bizonyos kapcsolatban áll a lehelettel. A lélek továbbélésére utalnak a halotti torok és a temetési szertartások. Őseink szép mítosza volt, hogy a születésre várók lelke a túlvilágon az életfa ágán lakozik, onnét száll le a földi létbe, és a test halála után oda tér vissza.
 
Gyökérszint


gyokerszint 

A valóságban soha nem létező, sötét álmok, gondolatok, lények és történések lakhelye. Itt “élnek” a szellemek és kísértetek, s a gonosz lelkek szintén ide kerülnek, tehát a Gyökérvilág egy részét tekinthetjük Alvilágnak is. A Gyökérszint végtelen méretű és kuszaságú, hiszen a Világfa szintjei nem mérhetőek emberi mértékkel! A Gyökérszint a Világmindenség és a lelkek birodalmának fénytelen, sötét része. A Világfa tövében, a Gyökérszint legtetején áll Élet Anyó háza, aki a születendő gyermeklelkeket küldi szüleikhez fénysugáron.


Semmi különös nincs ebben, hiszen a bölcs ember rég tudja: az elmúlásból mindig új élet serken.



Törzsszint: a Világfa középső szintje kettős világ. Itt helyezkedik el ugyanis a teljes Valóság, s itt nyitható átjáró a Valóságból a Révülők Világába, a mesék és álmok birodalmába is. Aki képes révülni, itt lépi át a küszöböt, s jut a Törzsszintre, hogy azután leereszkedjen a Gyökérszintre, vagy felemelkedjen a Lombszintre. A régi sámánok is innen indultak vándorlásaikra a szellemek és istenek birodalmába. Minden, ami ébren körülvesz minket, amit tapintunk, hallunk, látunk, az a Törzsszinten létezik.

 


lombLombszint: a Tetejetlen Fa legfelső szintje rejti magában a legtöbb csodát, mesét, varázslatot, bűbájt. Színes, változatos, kiismerhetetlen világ ez, ahol álom-, és meselények, tündérek, sárkányok, révülők és istenek, magas rendű szellemek és az égbolt lényei élnek. A Lombszint kilenc fő ágra bomlik, melyek ezernyi kisebb gallyra, és millió vesszőre, rügyre futnak szét. A kilenc vaskos ág kilenc bűbájos irányzat jelképe, “lakhelye” volt mindig, már a Jurták megalakulása előtt is. A gallyak, vesszők és a milliárdnyi levél kuszaságát senki át nem láthatja, meg nem ismerheti teljesen.


  A világfa fenti képén azt is felfedezhetjük, hogy a három szinten kívül hét fokra is fel van osztva. Ennek oka, hogy valaha a sámánok a Világfát gyakorta nevezték sámánlétrának, amin fel kell mászni ahhoz, hogy valódi révülő váljék valakiből. Ez azt jelentette, hogy a sámántanoncnak be kellett járnia a Tetejetlen Fa mind a három szintjét, felfelé lépkedve a hét fokon, míg végül Arany Atyácska elé nem ért, hogy megkapja felavató kitűntetését és valódi sámán váljék belőle. A Világfa hét foka hét lépés, a sámántanonc hét esztendő tanulás, révülés alatt válhat beavatottá!
Ne feledjük tehát: a Világfa a Minden! Rajta található a Valóság, s rajta lelhető a jó és rossz, a világos és sötét, a mosolyogtató és szívszorító regék, álmok, mesék, mondák, történetek összes világa.

smp.eu/Kiszely István: A magyar nép őstörténete, Diószegi Vilmos: A pogány magyarok hitvilága, Sólyomfi Nagy Zoltán Ős Tenek könyve, Cey-Bert Róbert Gyula: A magyar ősvallás, Antalné Tankó Mária: A Gyimesek völgyében élő csángó magyarok hitvilága

2013. augusztus 22., csütörtök

SZÍNen a "Villanások"

Játszók: Hocz György, Hevesiné Kratochwill Katalin, Novák Magdolna, Koszna István (Élményszínház)
Játékmester: Korom István

Helyszín. Szegedi Ifjúsági Napok, a SZÍN


Úgy döntöttünk, szavak nélkül, csupán testbeszéddel alkotunk, erre maradt esélyünk. Egy mikrofonnal fülelünk

És gyűlik a közönség ...


Eszter felszabadultság érzésétől mi is gyorsan erőre kapunk.


Pista a közösség erejéről kérdezte a mesélőt.


Ez egy képkocka belőle.



Zoli kettős érzése, és a látvány hatása a fiúra:


Majd egy nosztalgikus érzés időződött fel Tóniban:




"Ez én vagyok? Én voltam?"

A képeket és a beszámolót  Pataki Kitti (Élményszínház) készítette:

"Villantásom a Villanásokkal
2013. augusztus 21-én a Szegedi Ifjúsági Napokon felléphettünk. A fellépés fergeteges - meglepő -ösztönszerű volt. Mindenki, aki odajött, úgy nézett a színpadra, mintha megtestesült csodára nézett volna. Akiket a játékmester szóra fakasztott, bátrak voltak, felszabadultak; Megosztottak velünk egy részt önmagukból. A játszók játéka fenomenális volt. Éreztem a hallhatatlan összhangot közöttük. A zajban szavak nélkül csak a testükkel beszéltek. Mindenki megértette őket. Köszönjük Villanások! 
P.K. önkéntes kortárssegítő" 



2013. július 10., szerda

Az idei Országos Playback Találkozó kapcsán hangulataim, érzéseim

Tehetetlenségem
10 órakor indultunk. Nehezen kezdődött a napom, mert Gyurival nem tudtam beszélgetni, pedig egymás mellett ültünk három órát a vonaton, gyalogoltunk a legforgalmasabb pesti utcákon. Tudattalanul arra vártam, vártam, hogy majd csend lesz és hallom a hangomat. Délután négykor felfogtam, hogy hiábavaló várakozás ez. A kocsik dübögtek megállíthatatlanul. Feladtam. A pestiek ezt ingernek nevezik. Bennem a haragot ingerelte ...

 Csak másnap jöttem rá.

Zavarodottságom
Megérkeztünk a Fogasház utcájába, a rendezvény helyszínére. Csak néztem a házszámot a falon, megdöbbenve és riadtan. Erősen vakolathiányos téglafal, mocskos vak ablakokkal ...  Ide kell bemennem? Veszélyesnek tűnő omladozó házfal bámult vissza rám közönyös megvetéssel. Magamra pillantva megvizsgáltam öltözékemet, úgy tűnt nem illünk össze: a homlokzat és én. Mit volt mit tenni, hogy ne bámuljuk egymást tovább, besurrantunk a szárazkapun.

A valaha víg napokat élhetett lakóház belső udvarában enyhe szellő simított meg. Öreg fák biztattak: van élet a falakon belül.

Felhevítettségem
Négykor kezdődött a Pepita workshopja a célból, hogy összemelegedjünk. Sikerült a külső 35 fokot 45 fokra hevíteni! Köszönöm Pepita Gábornak kreatív ötletét, őszintén. Pepita Beától megtanultam a fotomontázs technikát. Ebben a két órában teljesen kimerítettem tartalékaimat, alig vártam, hogy az előadás néző szerepének koncentráció- és gondolatmentességét élvezzem. Üressé lettem.

Otthonosság érzésem
A Még 1 mesét akciócsoport  otthonosságérzésemmel ajándékozott meg. Mintha régről ismernénk egymást, mintha egy iskolába jártunk volna. A playback iskolába!
Szücsit figyeltem,  a viharsarkit. Érzékeny lelkű, Krisztus arcú, szelíd tekintetű fiatal férfi. Játszik a szavakkal. De jó, hogy felhívott!


Vágyam
Inni az Élet vizéből, itatni a szomjazót! Létrehozni a találkozót a Viharsarokban.

2013. június 3., hétfő

A Nap és a Hold titkai

Új kuckónkban, a Napfény Parkban beszélgettünk Korom Pista játékmester vezetése mellett a női, férfi létünk szépségeiről, az égi szerelmespár szimbolikája kapcsán. Felvillant az egyensúlykeresés izgalma, a szabadság vágy érzése, a megaláztatás fájdalma.

Játszók: Novák Magdolna, Hocz György, Pappp Lajos, Hevesiné Kratochwill Katalin

2013. március 9., szombat

Lelki méregtelenítés - előadásunk a tisztítókúrához kapcsolódóan


Költők a méregről...

"Ó, hogy az ember a legnagyobb ellenségét önmagában hordja! Micsoda minden testi méreg a lelki méreghez, amely engem bénít?" - Babits Mihály

"Haragjában éppúgy reszket az ember, mint félelmében" - Victor Hugo

"Az a belső, vészterhes boldogtalanság... olyan, mint egy vérmérgezéses kar, fekete és dagadt. Le kell vágni, hogy a méreg kárt ne okozzon." - Agatha Christie

"Az élet méreg, ha nem hiszünk benne. Az élet méreg, mikor már csak eszköz arra, hogy a hiúság, a becsvágy, az irigység beteljenek vele."-  
Márai Sándor

"Minden anyag egyaránt rejt életet és halált, mindegyik orvosság és méreg egyben, gyógyszertan és toxikológia tehát egy és ugyanaz, a méregtől meggyógyul az ember, és amit az élet hordozójának vélünk, bizonyos körülmények között egyetlen szemvillanás alatt egy görcsös csapással öl." - Thomas Mann





2013. február 15., péntek

Álomalkotás


A Téka teremben melegítettük fel egymást játszók, belehelve hálával, reménnyel, szabadsággal. 
Az előadás másfél órára álmokkal szőtte át a fehér falakat, Munkácsy színeivel, az elengedés fájdalmával,  az elégedettség és kétségbeesés ambivalenciájával, a "6 ember 6 óra alatt" szabadalom sikerével, a közösségek erejével. 
Megmutatkozott az Ifiház szomszédságában megélt 20 éves "multukulti-lét", a régi parkettán táncoló szív keserűsége, a 46 éve játszó bábos élet méltó helyre vágyásának könyöre. 
Köszönjük az együttlétet, álmodjunk megvalósulásig! És koronázzuk meg magunk.