A Téka teremben melegítettük fel egymást játszók, belehelve hálával, reménnyel, szabadsággal.
Az előadás másfél órára álmokkal szőtte át a fehér falakat, Munkácsy színeivel, az elengedés fájdalmával, az elégedettség és kétségbeesés ambivalenciájával, a "6 ember 6 óra alatt" szabadalom sikerével, a közösségek erejével.
Megmutatkozott az Ifiház szomszédságában megélt 20 éves "multukulti-lét", a régi parkettán táncoló szív keserűsége, a 46 éve játszó bábos élet méltó helyre vágyásának könyöre.
Köszönjük az együttlétet, álmodjunk megvalósulásig! És koronázzuk meg magunk.
