Mi a playback színház?
A playback színház egy alternatív színházi műfaj és művészetterápiás módszer egyben. A közönség soraiból kilépő néző megosztja saját történetét, és a játszók, különböző improvizációs technikákkal, saját személyiségükön átszűrve visszatükrözik azt, a cselekményt követő érzelmi események kihangsúlyozásával.
A Mentális Színház "megerősíti a személyes élmény fontosságát, méltóságát, közelebb hozza az embereket a közös megélés, lehetővé teszi, hogy új módon lássák saját életüket". A műfaj föléleszti a közösségi történetmesélés, és az ősi, szakrális színházak hagyományát. Az üres színpadon percek alatt létrejön valami, aminek egy életre szóló jelentősége lehet, ami egyszersmind lehetővé teszi a személyes élmények és tapasztalatok megosztását, a közös alkotást és az új megtapasztalását. A színpadi tér transzcendens tér, melyben megteremtődik megismételhetetlen egyediségünk és kollektív létezésünk harmóniája.
A Mentális Színház "megerősíti a személyes élmény fontosságát, méltóságát, közelebb hozza az embereket a közös megélés, lehetővé teszi, hogy új módon lássák saját életüket". A műfaj föléleszti a közösségi történetmesélés, és az ősi, szakrális színházak hagyományát. Az üres színpadon percek alatt létrejön valami, aminek egy életre szóló jelentősége lehet, ami egyszersmind lehetővé teszi a személyes élmények és tapasztalatok megosztását, a közös alkotást és az új megtapasztalását. A színpadi tér transzcendens tér, melyben megteremtődik megismételhetetlen egyediségünk és kollektív létezésünk harmóniája.
Hogyan zajlik egy előadás?
Az előadások adott koreográfia mentén haladnak:
Az első szakasz a bemelegítés szakasza, mikor a játékmester kapcsolatot teremt a közönség és a szereplők között, ráhangolja a résztvevőket a közös alkotó munkára.
Az alkotás fázisában először megfogalmazódnak az itt és most érzések, majd kibuggyan az első történet, mely kigördíti a következőt és láncban a többit. Ekkor a játékmester kérdéseivel segít a mesélőnek a történet kibontásában, jellemzően meghatározza a megvalósítás technikáját. Ő az, aki az előadás rítusát kézben tartva törődik a nézőkkel, a történetmesélővel a szereplőkkel éppúgy, mint az előadással. A szereplők spontaneitásukra, kreativitásukra, empátiájukra, szakmai és emberi tapasztalataikra hagyatkozva, rögtönzött játékkal, (folyékony szobor, visszhang, kórus, jelenet, stb.) jelenítik meg a néző élményeit. Ezek a történetek a hétköznapi eseményektől kezdve a mélyen személyes élményig bármiről szólhatnak. Olyasmiről, ami valamiért nyomott hagyott bennünk, amit szívesen megnéznénk kívülről, vagy egyszerűen csak szeretnénk újra átélni. Gyakorlott nézőink már történeteikkel a zsebükben érkeznek az előadásra.
A harmadik szakasz a lezárás fázisa. A játékmester összegzi az előadás folyamatát, majd a játszók egy tabló formájában visszaidézik a számukra legmaradandóbb részleteket.
Az alkotás fázisában először megfogalmazódnak az itt és most érzések, majd kibuggyan az első történet, mely kigördíti a következőt és láncban a többit. Ekkor a játékmester kérdéseivel segít a mesélőnek a történet kibontásában, jellemzően meghatározza a megvalósítás technikáját. Ő az, aki az előadás rítusát kézben tartva törődik a nézőkkel, a történetmesélővel a szereplőkkel éppúgy, mint az előadással. A szereplők spontaneitásukra, kreativitásukra, empátiájukra, szakmai és emberi tapasztalataikra hagyatkozva, rögtönzött játékkal, (folyékony szobor, visszhang, kórus, jelenet, stb.) jelenítik meg a néző élményeit. Ezek a történetek a hétköznapi eseményektől kezdve a mélyen személyes élményig bármiről szólhatnak. Olyasmiről, ami valamiért nyomott hagyott bennünk, amit szívesen megnéznénk kívülről, vagy egyszerűen csak szeretnénk újra átélni. Gyakorlott nézőink már történeteikkel a zsebükben érkeznek az előadásra.
A harmadik szakasz a lezárás fázisa. A játékmester összegzi az előadás folyamatát, majd a játszók egy tabló formájában visszaidézik a számukra legmaradandóbb részleteket.
Mire és hogyan alkalmazható a módszer?
A módszert 1,5 órás playback színházi előadás, vagy workshopok, hosszabb tréningek formájában alkalmazzuk. Felhasználása igen széleskörű, az itt említett példák csak ötletet, ízelítőt kívánnak adni a lehetőségekből.
Oktatás:
- Diákoknak témaorientált előadások, workshopok egészségnapokon, drogprevenciós programokon. Önismereti céllal helyi playback színházi közösségek szervezése iskolákban, kollégiumokban. Osztályközösség, iskolai csoport kohéziójának erősítése, konfliktusainak vereségmentes feldolgozása. Vagy pl. rendhagyó tanévnyitók, tanévzárók, szülinapok, búcsúztatók...
- Pedagógusoknak képzések a módszer elsajátítására, pedagógusközösség közösségépítése, konfliktuskezelése, burnout tréningek.
- Kiállításmegnyitók kísérőrendezvényeként a közönség élményeinek elmélyítésére, passzív befogadóból aktív véleményformálóvá válásuk segítése.
- Rendhagyó könyvbemutatók, író-olvasó találkozók.
- Egy-egy meghívott vendég, közéleti személy munkájának, hétköznapi arcának bemutatása
- Segítő foglalkozásúak képzése, esetmegbeszélés, kiégés-kezelés, szakmai személyiségfejlesztés
- Szakmai rendezvények, konferenciák lezárása, összegzése
- Önsegítő csoportok pl. szenvedélybetegségek, evészavar, pszichés betegségek
- Playback színház a kortárssegítésben: Élményszínház
- Önálló vagy kiegészítő csoportterápiaként
- Playback színház az elhízás kezelésében
